A SZEKE városi közéleti közvélemény felmérésének kiértékelése 2022-2023

2022. novemberében és decemberében a városi közügyekről szóló online, nyílt, névtelenül kitölthető kérdőívet 383 fő töltötte ki és nyilvánított véleményt a feltett kérdésekkel kapcsolatban. Bár ez a közvélemény felmérés nem célozta meg azt, hogy felvegye a versenyt az országos közvélemény kutatásokkal, mégis ez a válaszadási hajlandóság megközelíti azokat és ezért igen sikeresnek mondható a kezdeményezés. És bár a jellegénél fogva nem egy nemre vagy politikai hovatartozásra tekintettel reprezentatív felmérésként készült, mégis kereszttáblák alkalmazásával alapos következtetéseket lehet levonni belőle. Meg inkább kijelenthető, hogy jól jellemzi a városi közügyek iránt érdeklődők legalábbis egy tekintélyes szeletének véleményét. A 2019-es önkormányzati választáson szavazók számához (11.199) viszonyítva 3,4%-os a válaszadók aránya, ami megfelelő alapot ad a kiértékelésre, ha azt vesszük figyelembe, hogy az országos felmérések is leggyakrabban 500-1000 fős mintán készülnek.

Ezért ezúton is még egyszer köszönjük minden válaszadónak a felhívásban való részvételét!

  1. Azért, hogy a kérdőívre adott válaszokat az egyes fő választói csoportok szerint is vizsgálhassuk, ezért a felmérés során rákérdeztünk arra is, hogy a válaszadók mekkora része szavazott a jelenlegi városvezetésre 2019-ben, illetve arra is, hogy jelenleg szeretné-e az adott válaszadó, ha a jelenlegi városvezetés folytatná a munkáját, azaz a városvezetés támogatójának tekinthető-e. Ezáltal ezen választói alapállás szerint is különböző következtetéseket lehet levonni az egyes közéleti kérdésekre adott válaszok értékelése kapcsán. A válaszadók a következő válaszokat adták a két kérdésre:

Az már ennek a két adattáblának az olvasása kapcsán kitűnik, hogy bár a válaszadók 19 százaléka Fülöp Zsoltra szavazott, de ma már csak 9,3 százaléka kívánná, hogy folytassa városvezetői munkáját. Azaz a kitöltők között Fülöp Zsolt egyértelmű támogatóinak az aránya megfeleződött az elmúlt 3 év során. Hozzá kell tenni, hogy 15,3 százaléka a válaszadóknak még lát esélyt arra, hogy a jelenlegi városvezetésre szavazzon majd legközelebb is, de jelenleg ebben bizonytalanok.

A másik irányból nézve viszont a 2019-ben nem Fülöp Zsoltra szavazók 52 %-os arányához képest ma már a válaszadók 70 %-a egyértelműen szívesebben látna egy másik, tetterősebb vezetést a város élén.

2. Csináltunk egy kereszttáblát is a kapott válaszok alapján ebből a két kérdésből. Azt vetettük össze, hogy (1) a 2019-ben Fülöp Zsoltra szavazók, illetve (2) a választáson részt nem vevők vagy e kérdésre nem válaszolók, valamint (3) a 2019-ben nem Fülöp Zsoltra szavazókon belül hányan, mekkora arányban támogatnák a jelenlegi városvezetés további tevékenységét. A következő arányok születtek ebből:

Az, hogy a nem Fülöp Zsoltra szavazók legnagyobb része, 95%-a nem támogatója jelenleg sem a városvezetésnek, az nem meglepő. Viszont a fölső hasábból itt is az látszik, hogy a városvezetés korábbi szavazói 41%-a is úgy gondolja, hogy nem kellene a jelenlegi városvezetésnek így folytatni a munkáját, ami igen komoly csalódottságra utal a korábbi támogatók körében.

3. Az egyik kérdés során azt kértük, hogy a válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozzák az egyes szentendrei körülményeket, úgy mint az iskolai osztályzatokkal szokás értékelni. Az egyes tényezők kapcsán a következő osztályzatok születtek:

Az 1-től 5-ig adható osztályzatok átlaga alacsony, 2,3. Ez betudható annak is, hogy a felmérésben szándékosan a kritikus körülmények megítélésére kérdeztünk rá. Egy olyan kérdés, hogy „Mennyire finomak a fagylaltok a városban?” vélhetően felfele húzta volna az átlagot, de jelenleg a cél a kritikus körülmények megítélésének a felmérése volt.

Viszont a trendeken megfigyelhető, hogy mely kérdések kaptak viszonylag jobb értékelést és melyek rosszabbakat, kijelölheti a városvezetési teendők esetleges fókuszpontjait és azok prioritási sorrendjét. Az egyes válaszok áttekintése alapján az utak, autózás körülményeit tekintik legrosszabbnak a válaszadók, de az önkormányzat és azon belül a városvezetés működésének megítélése is erősen a negatív tartományba esik.

Ha az itt kapott egyes válaszokat vetítjük a korábban már bemutatott 2019-es szavazási kérdésre adott válaszok egyes csoportjaira, illetve a városvezetés jelenlegi támogatottsága szerinti egyes csoportokra, akkor pedig megint a következő beszédes értékeket kapjuk:

Ezekből az eredményekből is az látszik, hogy a jelenlegi városvezetést három évvel ezelőtt még szavazatukkal támogatók körében igen rossz, közepes alatti mind a városvezetés hozzáértésének, mind az önkormányzat működésének a megítélése. Azok körében, akik még jelenleg is támogatói a városvezetésnek, ott magasabb értékeket látunk természetesen, bár ott sem kitűnő értékelést kapott a városvezetés, és azok körében, akik még bizonytalanok, nos valójában nem túl jó véleménnyel vannak ők sem.

4. Egy következő kérdésben a válaszadóknak arról kellett megnyilatkozniuk, hogy mennyire egyezik az elképzeléseikkel a város jelene, helyzete. Itt a következő válaszok születtek:

Az előzőhöz hasonlóan az itt adott válaszokból is az tűnik ki, hogy általánosabb az a megítélés, miszerint városunknak még nagyon sokat kellene fejlődnie, előrelépnie. Akik átlagosnak értékelik a város állapotát hazai viszonylatban, vagy annál még jobbnak is, csupán a válaszadók 16,3%.

5. A várost vezető koalíciónak és polgármesternek nagyon sok ígérete volt a választók felé 2019-ben, amik megvalósítására végül is a maximális felhatalmazást megkapták a szentendreiektől. Éppen ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy ki hogy érzi, mennyire teljesültek az egyes megfogalmazott ígéretek. A válaszokat megint iskolai osztályzatok képében kértük és mivel nagyon erősen alul-osztályozták válaszadóink az ígéretek eddigi teljesülését, azt lehet megállapítani, hogy nagy a csalódottság és kiábrándultság azok betartásának elmaradása miatt.

Érdekes megfigyelni azt is, hogy még azok körében is kimutatható az ígéretek elmaradásából fakadó erős csalódottság, akik 2019-ben Fülöp Zsolt polgármester támogatói voltak, de még azok körében is, akik jelenleg annak tartják magukat. Azaz az ígéretek be nem teljesülése szinte minden válaszadó és így válaszadói szegmens tekintetében csalódottságot okoz:

6. Ha megint csak a kapott osztályzatok szerint ábrázoljuk az egyes ígéretek értékelését, akkor a következő arányok rajzolják ki a leginkább fájó pontokat:

7. Végül a kormány által a városi fejlesztésekre megítélt 2,1 milliárd forintnyi támogatással kapcsolatban is feltettünk kérdéseket.

(Ezek a támogatások a következők: Belvárosi csapadékvíz-elvezetés (300mFt), Kálvária út felújítása (30mFt), rendelőintézet új gyógyító eszközeinek beszerzése (180mFt), hajléktalanszálló fejlesztése (10mFt), izbégi csapadékvíz-elvezetés kiépítése (99mFt), Postás-strand fejlesztése (29mFt), kerékpárút fejlesztés (245mFt), Szivárvány tagóvoda fejlesztése (14mFt), Barackvirág utca vízelvezetése (122mFt), Izbégi iskola 4 osztályteremmel való bővítése (567mFt). Friss bejelentés, hogy a városi gondozási központ új belvárosi telephelyének kialakítását 250 millió forinttal, a Kálvária út teljes hosszában történő felújítását szintén 250 millió forinttal támogatja a kormány.)

A válaszokból az olvasható ki, hogy hiába a rengeteg kormányzati anyagi támogatás, arról mégsem értesülnek megfelelően a szentendreiek, és az is, hogy a válaszadók tisztában vannak azzal, hogy a városvezetés kommunikációs harcot vív a kormányzattal, de azt is látják, hogy nincs a kormányzati oldalról részéről politikai okból történő forrásmegvonás (hiszen ez a tényekből is látszik). Mégis a kitartó negatív kommunikáció által sokan elbizonytalanodnak a városvezetés és kormányzat együttműködése kapcsán (ott gyakorlatilag mindhárom válaszra egyforma értékek születtek). Könnyen lehet, hogy ezen a tényeknek ellentmondó kommunikáció is sugallja azt a lakosságnak, hogy a városban semmi sem fejlődik igazán, ahogy az a 4-es pontban adott válaszokból kitűnik. Azaz a városvezetésnek a kormánnyal vívott kommunikációs háborúja és felvett áldozati szerepe egyszersmind a városi közérzetre is negatív hatást gyakorol és magára a városvezetésre is rossz fényt vet.

Végül arra is rákérdeztünk, hogy a válaszadók honnan informálódnak a város ügyeivel kapcsolatban, amire a következő válaszokat adták:

Még egyszer köszönjük a válaszadást mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívünket!

Akinek van kedve, azt továbbra is megteheti a bevezetőben található linken.

A továbbiakban is igyekszünk majd a közvéleményt felmérni és reagálni a városi történésekre, hiszen nagyon sok elgondolkodtató szöveges választ is kaptunk a kérdőív kapcsán, amelyeket közösségi tevékenységünk során is fel tudunk használni. Ha pedig bárkinek kérdése vagy véleménye van a közvélemény felméréssel vagy kiértékeléssel kapcsolatban, örömmel várjuk akár itt, akár egyéb elérhetőségeinken!