Ajánlott programok

Bükkös parti TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS

Ünnepeljük együtt a FÖLD NAPJÁT a patakparton 2014. április 26-án, szombaton! Program:

• 9 órától környezet-, játszótérrendezés, pataktakarítás, találkozás 9-kor a Mókus hídnál.
• Zsákokról, kesztyűkről, konténerekről /10 db/ gondoskodunk. Kérjük, hogy aki tud, hozzon magával gereblyét, spaknit!
• 10 órakor kerékpártároló átadása a Móricz Gimnázium előtt
• 11 órától családi nap az IZBÉGI PARKTÁBORBAN: Víg Zoltán tanár úr vezetésével lovaglás, íjászkodás, Majnekné Horváth Katalin vezetésével kézműves foglalkozás, Eszem-iszom, foci, tollas.

A nap fővédnöke: dr. Dietz Ferenc polgármester

Szervező: Bükkös-partiak Baráti Köre Egyesület

Érdeklődni lehet: 06-20-967-6820, Zakar Ágnes és dr.Török Balázs szervezőknél

Partnereink: Izbégi Általános Iskola, Móricz Zsigmond Gimnázium, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium

A rendezvény támogatói: Szentendre Város Önkormányzata, Gyürk András EU képviselő, Szilágyi pékség Kft – Homó Attiláné, VSZ ZRT, SZEVI, TV Szentendre

Mindenkit szeretettel várunk!

ANAMESA napok

Múzeumi teadélután

Hagyományéltető Bálint-nap

2014. február 14-én, pénteken 18 órakor Szentendrén a Városháza dísztermében

Megnyitja: Dr. Dietz Ferenc Szentendre város polgármestere

Házigazda: Filibili Népdalkör

Közreműködők:

• Dunazug együttes
• Juhász Károly színművész, Szentendrei Kulturális Kft. művészeti vezető
• Kertész József
• Bimbó utcai óvodások

Vendégművész:

Berecz András, Kossuth-díjas ének- és mesemondó

Ötödik alkalommal rendezzük meg a Bálint-napot azzal a céllal, hogy erősítsük magyar hagyományainkat. Ének, muzsika, mese szól a madarakról, a szerelemről, farsangi vidámsággal fűszerezve.

Szeretettel várjuk barátainkat, rokonainkat és minden kedves érdeklődőt!

Eseménysor:

• Balassi Bálint emlékkard 2014-évi díjazottja
• Kulcsár Ferenc (Dunaszerdahely) verse /Kertész József
• Dr. Dietz Ferenc Bálint-napi köszöntője
• „Házasodik a veréb…” Játékfűzés / Bimbó utcai óvodások
• „Rab vagyok érted virágom…” Somogyi szerelmes dalcsokor / Filibili Népdalkör
•  „Minden madár társat választ” Moldvai dalok / Farkas Annamária és a Dunazug együttes
• „Ásó, kapa, nagyharang…” Farsangi álesküvő / Filibili Népdalkör
• „ Félbevágott pipafüst” Mese / Berecz András
• „Azt kívánjuk szívesen…” Muzsika / Dunazug együttes
• „Kásapénz” gyűjtés Hozzájárulás az eszem-iszomhoz
• „Elevennek tüzes bort…” Dél-alföldi boros dalok / Filibili és a Dunazug együttes
• „Mikor Noé a szőlőt ültette…” Együtténeklés a közönséggel
• „Járd ki lábam, járd ki most…” Kis magyar táncház
• „Eszem-iszom” Hagyományos kenyérlángos tejfellel, fokhagymával, vörösboros koccintással, Szent János-áldással.

Dr. Sipos József – Vasvirágok 

Szentendre Város Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és kedves családját Dr. SIPOS JÓZSEF orvos, képzőművész VASVIRÁGOK című kiállításának megnyitójára 2014. február 4-én, kedden 17 órakor a Városháza Polgármesteri Galériájába.

A vendégeket köszönti: dr. Dietz Ferenc polgármester
A kiállítást megnyitja: dr. Szász István Tas orvos, író
A megnyitón közreműködik: Sárközi-Lindner Zsófia (ének)
A kiállítás megtekinthető február 28-ig, a hivatal ügyfélfogadási idejében

Tamási Áron: Vitéz lélek – Nemzeti Színház

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán, sokgyermekes szülők harmadik gyermekeként. Ősei mind székelyek voltak. Édesanyjától, akit a legjobban szeretett a világon, „a lélek, a szív költői libbenéseit” és humorát örökölte,mégis édesapjának szenvedélyes alakja izgatta mindvégig.Nagyapjának „világjavító” indulata és „kényuraságra hajlamos” természete ugyancsak tovább élt benne.

Utolsó leheletéig Farkaslaka írója maradt.Lélekben sohasem hagyta el szülőföldjét, de sokáig nyugtalanul cikázott Kolozsvár és Budapest között. Tartós, nyugalmas otthonra csak életének utolsó harmadában lelt Budán.1966. május 26-án halt meg, a Farkasréti Temetőben mintegy tizenötezer ember búcsúztatta. Két hét múlva kívánságának megfelelően Farkaslakán helyezték örök nyugalomra.

Az irodalomtörténet prózai műveit, a novellistát és a regényírót tartja a legtöbbre. Vele kapcsolatban leginkább a tündéri realizmust és a népi szürrealizmust emlegetik az esztéták. Az Ábel-trilógia megszületésével a székelység, mint olyan – öltött a magyar tudatban emblematikus alakot. Drámai életművének megítélése máig vita tárgya, de azt kritikusai is elismerik, hogy az Ősvigasztalástól kezdve minden színdarabja figyelemre méltó, újító kísérlet. Bár nem egyműves szerző, leginkább azÉnekes madár írójaként tartjuk számon.

A Nemzeti Színház most bemutatásra kerülő darabja, a Vitéz lélek 1940 októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Pünkösdi Andor rendezésében, a Németh Antal vezette Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy szamárral című elbeszélés alapján íródott: „…egyik legtökéletesebb remeke a novellairodalomnak” – mondja róla Németh László. A nemrég elhunyt Görömbei András pedig így jellemzi e művet: „Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájdalom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadságvágy… Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is.”

A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarab alapvetően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt.A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett – elég, ha csak a Ceausescu-féle falurombolásra gondolunk.

Tamási ebben a művében már nem a székely nyelvjárás szembetűnő stíluselemeivel él. Nem egy édes-bús népszínművet ír, hanem a magyar néplélek igazi drámáját viszi színre. Azt a párbeszédekben megragadható dinamizmust mutatja föl, s hozza drámaíróként játékba, mely az egy nyelvet beszélő közösségeket végső soron összetartja – ahogyan a múltban, úgy reményeink szerint a jövőben is.

LINK: http://www.nemzetiszinhaz.hu/eloadasok&list=actual&performance=236&doc=szinlap

Kása Béla fotókiállítása

Kása Béla fotográfus (1952 Pécs) a kölni Képzőművészeti Szakfőiskolában szerzett diplomát 1979-ben, művészi fotográfia szakon. Néprajzi fotóriportjaihoz egy 1973-as erdélyi utazás adott inspirációt, akkor került az évszázadok óta élő hagyományok és a népzene bűvkörébe. Megtanult brácsázni, bőgőzni, gyűjteni kezdte a népzenét, és közben fényképezni a falusi népzenészeket.

Miután 1982-ben visszaköltözött Magyarországra, a magyar népzenei élet egyik kulcsfigurája lett. Képei azóta lemezborítók, magazinok, könyvek sokaságának fényét emelik. Erdélyi zenészek című fotóalbumában az ottani muzsikusok öröklétig tartó panteonját alkotta meg. Ragyogó portréinak titka a kapcsolatteremtés. “Az agyban, a lélekben és a szívben történik meg az expozíció – vallja. – Nagy feladatom az életben: magamnak, gyerekeimnek és az utókornak megörökíteni azt a világot, amelynek már én is csak csodálója lehettem, részese nem igazán, mert későn születtem. De azt szeretném, hogy még az utánunk következő nemzedékek is lássanak belőle valamit.”
A népzene ünnepe című rendezvényhez kapcsolódó kiállításán Kása Béla az erdélyi zenészek mindennapi életébe enged betekintést. Olykor lakodalmak, keresztelők vidám mulatozóit látjuk, olykor – amikor a gyász ideje jön el – a virrasztás, a temetés megrendítő felvételeit. Képei évek óta díszítik a Sziget Fesztivál Roma sátrát, s a budapesti Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumát is kétszáz fotója gazdagítja.

Megnyitó: 2014. január 18., 16.00 óra
Megtekinthető: 2014. január 18-30-ig a Zászlótéren
A kiállítást megnyitja Berán István, a Táncház Egyesület ügyvezető képviselője.
Közreműködik a Poros zenekar.

Rendező: Művészetek Palotája

Berecz András Angyalfütty CD bemutató

A Nemzeti Színházban mutatják be Berecz András új meselemezét. További információért kérjük, hívják a Nemzeti Színház jegyirodáját: 06 1 476 68 68 A jegyek itt megvásárolhatóak.

Dr. Sipos József kiállítása

Hadtörténeti esték

Vonulás a székelyekért

Bakos Lehel építészmérnök, képzőművész kiállítása

Jótékonysági koncert a csángókért – 2013.10.12.

Ajánljuk ezt a koncertet mindazoknak, akik kíváncsiak a sokszínű és nivós előadásra, amivel egyúttal a csángó magyar gyermekek számára történő adománygyűjtéshez is hozzá kívánnak járulni.

Cs. Kovács Gabriella kiállítása – 2013.10.12.