Erős kijelentések és határozott állítások övezik az önkormányzatok költségvetési helyzetéről folyó diskurzust. Ezért megnéztük, hogy városunk idei költségvetése mit mutat. A múlt héten a polgármester kihirdette a rendeletet, így ma már elfogadott számokat lehet elemezni. A költségvetési elemzés egyik útja, ha összevetjük az idei év költségvetését a korábbi év, évek költségvetésével. Így jártunk el mi is; még akkor is, ha az összehasonlítás kicsit hamis, hiszen Szentendre tavalyi évi költségvetésének elfogadásakor semmi jele nem volt a válságnak, így a tavalyi buzgó optimista és a mai válsággal szembesülő költségvetés kiindulópontja mindenképp különbözik.

És mégis, ennek ellenére azt láthatjuk, hogy Szentendre idei költségvetésének főösszege majdnem megegyezik a tavalyival, mindössze 0,9%-kal, 76 millió forinttal marad el tőle, 8,41 milliárd forintot tesz ki.

Pedig az önkormányzat a költségvetésben már számol a gazdasági visszaesésből származó adóbevétel csökkenéssel, a vállalkozások iparűzési adócsökkentésével, a turizmusból származó bevételek részleges hiányával, az elengedett bérleti és közterülethasználati díjakkal és az elengedett parkolási díjakkal. Hogy a sajtóban is rengetegszer elhangzott önkormányzati bevételkiesések ellenére a költségvetési főösszeg gyakorlatilag változatlan maradt, az nagyrészt annak köszönhető, hogy a városnak nyújtott kormányzati működési támogatások rendkívüli mértékben megnövekedtek. Ezáltal Szentendre Önkormányzata soha nem kapott annyi kormányzati működési támogatást, mint pont az idei válságos évben.

Több, mint fél milliárd forinttal kap több kormányzati működési támogatást Szentendre, mint kapott a tavalyi évben, egész pontosan 527 millió forinttal többet:

Az önkormányzat számításai szerint egyébként a vállalkozókat segítő, a kormány által bevezetett HIPA adócsökkentés miatti kiesés 468 millió forint, tehát azt meghaladó mértékű a többlet működési támogatás, de mint tudjuk és várjuk, a kormány valamekkora mértékben kompenzálni fogja az önkormányzatot a kieső adóbevétel kapcsán is.

Továbbá szintén nagy könnyebbség az önkormányzatnak és cégeinek egyaránt a munkáltatói járulékok kormányzati csökkentése, így az emelkedő bérek mellett is az önkormányzatnak a munkavállalók utáni járulékokra 77 millió forinttal kevesebbet kell fizetnie, mint a tavalyi évben tette.

Részletesebben is érdemes megnézni a változásokat, hiszen a főszámok mögött jelentős hangsúlyeltolódások láthatóak, melyek a válság okozta átrendeződés jelei.

Állami támogatások

A fentiek folytatásaként először az állami támogatásokat szemügyre véve a bevételi oldalon az látható, hogy az állami támogatás minden feladatsoron növekszik, átlagosan pedig 20%-kal több állami feladatellátási támogatásban részesül Szentendre Önkormányzata, mint a tavalyi költségvetésben, pedig már tavaly is 20%-kal növelte az állam az önkormányzat támogatását az azelőtti évhez képest. Azaz az önkormányzati választások óta már több mint 40%-kal kap többet a város az államtól az önkormányzati feladatok ellátására. Ez a tény önmagában is makacs ellenbizonyítéka annak a sokszor emlegetett állításnak, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű városokat sújtaná. Az állami támogatásoknál kell megjeleníteni az évek óta működő települések közötti szolidaritási átcsoportosítást is. A szolidaritási átcsoportosítás is (melynek tavaly még beszámítás volt a neve) kedvezőbb az idei évre vonatkozóan, mely 111 millió forinttal több pénzt hagy az önkormányzatnál.

A szolidaritási átcsoportosítás oka az, hogy a kistelepüléseken élők a közeli nagyobb településeken költik el jövedelmük jelentős részét, míg ez fordítva nem igaz (pl. kevesen mennek Pilisszentlászlóra bevásárolni Szentendréről, a szegényebb régiókban ez hatványozottan érvényesül). Ezért országosan működik egyfajta szolidaritási átcsoportosítás, hogy a kistelepülések visszakapják egy részét a saját lakosaik máshol történő költéséből fakadó gazdasági potenciálnak.

Összesen nagyjából 2,6 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra növekszik az állami támogatás ebben a válságos évben az alábbi önkormányzati feladatok tekintetében, mindez részletesen az alábbi táblázatban látható:

Adóbevételek

Az adóbevételekben a legjelentősebb változás az iparűzési adóbevételek csökkenése lesz, mely két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a gazdasági válság miatt kevesebb a vállalkozások bevétele és az ez alapján számítandó adóbefizetés is, így kevesebb a válság miatt a város bevétele is ebből. Másrészt az állam megfelezte a kis- és középvállalkozások adóját, mely kiesést jelent az önkormányzati bevételek szempontjából (egyben könnyebbség a város vállalkozóinak). Az adóteher csökkentés okán 468 millió forint kieséssel számol az önkormányzat. A kormány bejelentése alapján a kormány egyesével megvizsgálja a 25.00 főnél nagyobb lélekszámú települések anyagi helyzetét, hogy fenn tudják-e tartani működésüket és utána valamekkora mértékű kompenzációról dönt. Ez a döntés még nem született meg. Amikor viszont befolyik majd a minél nagyobb összegű kompenzáció, az le nem kötött forrásként szabadon felhasználható lesz, amit érdemes lesz majd a feladatellátás fokozására költeni. Másik jelentős változás a tavalyi évtől a gépjárműadó állami bevétellé tétele, azaz ezzel már nem tud az önkormányzat gazdálkodni. Az idegenforgalmi adó jelentősebb szálláshely hiányában a városban mindig is nagyon alacsony volt, a covid hatására ez a kis bevétel még kisebbnek várható idén. Összesen az adóbevételek idén 32%-kal kisebb mértékben tervezettek az alábbi táblázat szerint:

Intézményi működés

Az intézmények működésére fordítható források a fokozott állami támogatás révén tehát emelkedni tudnak az idei évben, és 124 millió forinttal összesen 4,345 milliárd forintra emelkedik a forrásuk. Ugyan ez „csak” 3%-os emelkedés, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a covid válság miatt mennyi vállalkozás és család kénytelen szűkölködni és az állami GDP is hatalmas hiányt mutat, így igen örömteli ez a fejlemény Szentendrén. Az intézményeknek 3 fő részből áll össze a forrása: állami, önkormányzati és saját bevételek. Noha az önkormányzati támogatás 23%-kal, 319 millió forinttal csökken, de az állami támogatás 19%-kal, 400 millió forinttal növekszik, és az egyéb bevételek is növekednek, összességében:

Az egyes intézmények között vannak viszont jelentős különbségek. A Múzeum és a SZEI forrásai növekednek a legnagyobb arányban és összegben is, fejenként kb. 150 millió forinttal több jut rájuk a költségvetésből; míg a Hivatal, az Óvodák és a Rendészet kevesebb forrásból gazdálkodhatnak. Az Óvodák tekintetében a csökkenés valószínűleg annak tudható be, hogy az egy havi összegnek megfelelő év végi jutalommal az önkormányzat ebben az évben sehol sem számol, így az óvodáknál sem. Viszont a 2019-es évhez képest még így is 60 millió forinttal több jut bérekre, növekszik a tervezett létszám is az óvodákban. A Bölcsődét nem érinti forrásvesztés, sőt növekszik is a mérlegfőösszege.

A fent bemutatott állami támogatásnövekedés elsősorban a legfontosabbakat, a SZEI-t, az Óvodákat és a Bölcsődét érinti pozitívan és jelentősen nő a Hivatal állami támogatása is, de az összes többi intézmény állami támogatása is növekszik valamekkora mértékben. Napjainkban különösen nagy figyelem irányul az egészségügyre, de az alábbi táblázatból látható, hogy az állam egyre több forrást is szán a szentendrei rendelő működésére:

Az önkormányzat legjelentősebb mértékben a Múzeum támogatását növeli, de a Gondozási Központ és a SZEI támogatását is növeli valamelyest. Máshol viszont az önkormányzat már visszavesz, a két legnagyobb forrásmegvonásban az Óvodákat és a Hivatalt részesíti, utóbbira 38%-kal kisebb önkormányzati támogatás jut. Alább részletesen is láthatóak az intézmények költségvetési főszámai:

Gazdasági társaságok működésére fordított önkormányzati kiadások

Ahol az önkormányzatnak spórolnia kell a saját (hivatali) működésén felül, azok a saját cégei, melyek kiadásaira 200 millió forinttal kevesebbet is szán idén a költségvetés, mely 14%-os csökkenés. A TDM Kft. átvette a piac üzemeltetését, így annak bevételeiből is gazdálkodik, ezért könnyebben fenntarthatóvá vált; míg a Kulturális Kft. a rendezvények elmaradása miatt számolhat idén jelentősen, 42%-kal kevesebb kiadással. Bár kulturális események gyakorlatilag egy éve szünetelnek vagy legalábbis őrlángon működnek, az önkormányzat saját kultúraszervező cégére így is 144 millió forintot kíván elkölteni, mely egy prosperáló és kulturálisan aktív év esetén sem lenne csekélység. Eggyel hátrébb lépve el lehet gondolkodni azon is, mennyire költséghatékony, hogy kulturális területen az önkormányzat rögtön 3 intézményt is fenntart: egy múzeumi intézményt, kulturális szervező céget és egy turisztikai céget is, nagyon szorosan összefüggő feladatkör mellett.

Az uszoda fenntartása szintén a bezárás miatt kevesebb bevétellel számol, ezért megnövekszik az önkormányzati fenntartási kiadások összege. A városfenntartási feladatokat ellátó VSZ Zrt. támogatása viszont 14%-kal, 158 millió forinttal csökken, mely az egyes általa végzett feladatellátásokban is tükröződik. Így akár a kulturális területen szükséges racionalizálással vagy, ha az év során az önkormányzat bevétele növekedni tud, akár az állami kompenzáció révén, érdemes lesz a VSZ Zrt.-t kiegészítésben részesíteni a magasabb színvonalú feladatellátás érdekében.

Egyéb tényezők

A költségvetés/gazdálkodás további tényezői közé tartoznak a felhalmozási kiadások és bevételek, melyeket egymás alá téve az alábbi táblázat szemléltet. Látható, hogy az idei évben kisebb beruházás és felújítási kiadással számol az önkormányzat, az ingatlaneladás növekszik, – a költségvetésben olvasható módon – ezzel kívánja az önkormányzat a csatornázási projekt önrészét fedezni. Az 1+1 program változatlanul folytatódik, a városrészi költségvetések választási ígérete kis, 10 körzetre számolva 5-5 millió forintos összegekkel indul el. Az egyéb kis kiadások lecsökkenek, az állami pályázati támogatások egy része pedig már megvalósult, a többi projekt forrása továbbra is az önkormányzat számláján van, többek között a csatornázási és a kerékpárút-építési projekteké.

Összegzés

A város idei költségvetése, ahogy a városi előterjesztésben olvasható: „a makrogazdasági válsághelyzetet tükrözi vissza. A Covid-19 járvány miatt a gazdasági előrejelzések zöme infláció növekedést, gazdasági visszaesést és költségvetési hiánynövekedést prognosztizál 2021-re. De, mint minden válság a mostani is magában hordozza a megújulás lehetőségét.” Örömteli, hogy a város költségvetése nem csökken az idén, hanem szinte azonos azzal a tavalyi költségvetéssel, amikor még nyoma sem volt a válságnak. Az adóbevételek csökkenését ellentételezi, hogy az állam sokkal nagyobb mértékben támogatja az önkormányzati feladatellátást annak minden területén és csökkentek a közterhek. Vannak viszont olyan feladatok, amikre nagyon jó lenne további forrást bevonni, ezek elsősorban a VSZ Zrt. feladatinak támogatása. Remélhetőleg az állami kompenzáció révén lesz erre lehetőség. Kulturális célokra kb. 361 millió saját forrás elköltése tervezett, lehet, hogy itt rejlenek még átstrukturálási lehetőségek. A városnak nincsen adóssága a folyószámlahitelen felül és a folyószámláján jelentős összeg található, így a gazdálkodás stabilan folytatható.

Érdemes még a város általános gazdaságáról, a beruházások fontosságáról is szólni, bár ez nem a költségvetés része. A város vagyonelemei, infrastruktúrája tekintetében az önkormányzat ugyan tavaly a turisztikai/rekreációs célú hídépítést megakasztotta, az új irodaház projektjével együtt, mégis érdemes volna a jövőben a beruházásokat inkább támogatni, hiszen a beruházások nem csak a helyi közvetlen bevételeket növelik, de tovagyűrűző hatásukra a város fejlődik, közvetett bevételek képződnek, munkahelyek jönnek létre, javul a város élhetősége. Ezért fontos a csatornaberuházás és a kerékpárútfejlesztés mihamarabbi megvalósítása. Talán a kerékpárhíd és irodafejlesztés is egyszer még megvalósul. Állami forrásból zajlik a Skanzen fejlesztése és a kormány megkezdte az izbégi iskola bővítését.

Előkészítés alatt van a HÉV teljes átépítése és megújítása és új járművek beszerzése, illetve a teljes 11-es út újjáépítésének előkészítése is megkezdődött, továbbá a volt orosz laktanya kármentesítése is. Ez az 3 projekt több tízmilliárd forintnyi összegből fog megvalósulni, és mind a város évtizedes problémáit fogják kezelni. Nem mellesleg ez a 3 projekt mind 100%-os kormányzati forrásból fog megvalósulni és ezekről a döntés is az önkormányzati választások óta született, hogy megint reflektáljunk arra a gyakran hangoztatott állításra, miszerint az ellenzéki városvezetés miatt a kormány büntetné Szentendrét. Vagy ha ez a büntetés, reméljük, ezt folytatja is.

Egy fejlesztési kérdés van még hátra, az pedig a helyi vállalkozói élet támogatása, segítése, annak ösztönzése, hogy minél több magas minőségű munkahely jöjjön létre Szentendrén. Ez a városi adóbevételek miatt is fontos lenne, de még fontosabb az a hatása, hogy minél több munkahely jön létre, annál kevesebbeknek kell ingázniuk, ennyivel csökken az ingázók száma, a helyben dolgozók életszínvonala nő és a helyi gazdaság is erősödik. Ebben nagy szerepe kellene, hogy legyen az önkormányzatnak, aktív tárgyalásokkal, cégek felkeresésével tudná ösztönözni a cégek betelepülését, fejlesztéseit.

Korábbi cikkeink a témában:

https://szeke.hu/2021/02/23/szentendre-2021-evi-koltsegveteserol/

https://szeke.hu/2021/02/22/a-szentendrei-onkormanyzat-2021-evre-vonatkozo-koltsegvetesi-tervezete/

Ha hozzászólása vagy véleménye van, lent megteheti vagy levélben a szekeklub@gmail.com címen.