Szentendrei Konzervatív Esték Klub

Szentendre 2021. évi költségvetéséről

A költségvetés fő összege 8,41 milliárd Ft, amely az előző évi terv összegénél mindössze 76 millió Ft-tal alacsonyabb, ez a jelenlegi rendkívüli egészségügyi és ebből adódó pénzügyi válság idején mindenképp dicséretes. A központi költségvetésből származó források 9%-al nőnek, míg a működési célú állami támogatások idén, hasonlóan mint tavaly, 25%-al nőnek, és messze meghaladják az inflációt. Az állami források növekedése mögött idén a jelentős béremelkedés is szerepet játszott, mint pl. az egészségügyi dolgozók esetében.

Szentendre 2021. évi költségvetéséről

Az önkormányzat saját bevételei közül az adóbevételek esetén a két fő adónemnél csökkenést terveztek, az építmény adónál az előző évi tervszámnál 6 %-kal alacsonyabb összeget, 504,2 mFt-ot, míg az iparűzési adónál 63%-kal alacsonyabb összeget, 1 milliárd 432 mFt-ot, az összes tervezett adóbevétel 2 milliárd 117 mFt, mely 33%-kal alacsonyabb az előző évi tervnél és a tavalyi tényleges bevételt sem éri el.   

A jelentős csökkenés oka az adótörvény ez évi változása, mely a járványhelyzet miatt nehéz anyagi helyzetbe került kis és közép vállalkozói réteg megsegítését tűzte célul, úgy, hogy a helyi iparűzési adó 1% feletti részét nem kell befizetniük. Az önkormányzatok költségvetését ez különböző mértékben érinti, ezért a kieső bevételt is különböző mértékben és módon kompenzálja az állam. Ez a kompenzációs összeg még nem ismert, az egyeztetések folynak az önkormányzat és az illetékes minisztériumok között, de minden bizonnyal további jelentős forrás fog rendelkezésre állni az önkormányzat részére, mely az így kialakult költségvetési hiányt orvosolhatja.

 Az adóbevétel csökkenés és a költségvetési hiány részbeni ellensúlyozására az ingatlaneladás idén növekvő összeggel jelenik meg, tavaly 437 mFT bevételt terveztek, melyből mindössze 172 mFt folyt be, idén 609,6 mFt szerepel ezen a soron, a kérdés idén is az, hogy mennyi realizálódik.  A jelentős növekedés oka, hogy a hosszú évek óta előkészítés alatt lévő „Belvárosi csapadékvíz elvezetés kivitelezés” tárgyú pályázat önrésze nem áll rendelkezésre, a hiányzó 420 mFt-ot ingatlan eladásból kell megteremteni. Amennyiben a kieső iparűzési adó kompenzálásából elegendő forrása származik az önkormányzatnak, akkor az ingatlan eladás mértéke is változhat.

Az idei költségvetésben, hasonlóan a tavalyihoz, gyakorlatilag nincs tartalék, az 5 mFt nem nyújt fedezetet semmilyen évközben felmerülő jelentősebb többletkiadásra.

A költségvetés működési hiánya 204 mFt, a felhalmozási célú kiadások pedig 528 mFt-tal haladják meg az ilyen célú bevételeket, az így kialakult, összesen 732 mFt finanszírozási hiányt jelenleg a költségvetés az előző évi maradványa várható összegének feltüntetésével fedezi. Mivel a költségvetés készítésekor még nem áll rendelkezésre az auditált előző évi zárszámadás, ezért az előző évi maradvány is bizonytalan, vagyis a bevételi oldal az adó, az ingatlan eladás és az előző évi maradvány mértéke miatt is változhat, a fenti okok és a rendkívüli egészségügyi és gazdasági helyzet miatt várhatóan több költségvetési módosításra is szükség lesz.

A költségvetés kiadási oldala a szentendrei lakosok számára sokkal izgalmasabb, hiszen az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása során kell, hogy biztosítsa a város működőképességét, az állami és önkormányzati források hatékony felhasználásával kell élhetőbbé tenni környezetünket és biztosítani az intézmények működését és a közszolgáltatások színvonalát.

Jelenleg a költségvetésben útjainkkal kapcsolatos beruházás mindössze 8,7 mFt, út felújítással kapcsolatban pedig 13 mFt szerepel, mely nagyon kevés. Az egyetlen komoly beruházás, fejlesztés a belvárosi csapadékvíz elvezetés korszerűsítése, melyre 300 mFt állami támogatás rendelkezésre áll, de további 420 mFt önrész szükséges a 720 mFt összegű beruházás megvalósításhoz. A város összes beruházási terve 946 mFt, a többi tétel vagy áthúzódó kifizetés, mint a SZEI eszközbeszerzése 93 mFt összegben vagy kevésbé jelentős eszközbeszerzések vagy pl. a közvilágítás bővítése, vagy fejlesztési iroda kerete.

A költségvetés kiemelten fontos feladatként jelöli meg a már elnyert pályázatokból megvalósuló beruházások befejezését. Sajnos az MTÜ-Dunakorzó fejlesztési és az MTÜ-Templomdomb rekonstrukciós projekt el nem számolt részét már vissza kell fizetni, mely 168 mFt.

A várost vezető TESZ kampányában kiemelten szerepelt a városrészi költségvetés, melynek lényege, hogy a befizetett építmény adó után kapnának a városrészek fejlesztési forrást, annak elosztását pedig közösségi tervezés keretében döntenék el. Tavaly sajnos ebből semmi nem valósult meg és úgy tűnik idén sem várható áttörés, mert mindössze 50 mFt áll rendelkezésre a költségvetésben erre. Az elképzelés szerint mind a tíz választási körzet egyenlően 5 mFt-ot kapna. Sajnos itt már megbicsaklik az eredeti jól hangzó elképzelés, hogy a befizetett adó arányában kapjanak vissza a városrészek, de nem is ez a legfőbb gond, hanem az, hogy körzetenként 5 mFt-ból közösségi tervezés útján akarják elosztani a kevéske pénzt. Vagyis kb. 2000 lakos a számtalan út, járda, csapadékvíz elvezetési, közvilágítási, közbiztonsági, játszótér és parkfelújítási problémák fontossági sorrendjét alkossa meg és utána döntsék el, hogy mire fordítsák az 5 mFt-ot. Én továbbra is a részvételi demokrácia híve vagyok, de nem látom azt, hogy arányban lenne az elkölthető fejlesztési forrás a tényleges problémákkal, felmerülő igényekkel. Talán érdemes lenne néhány szakmai szempont szerint rangsorolni a feladatokat, majd kiválasztani azokat, melyek a rendelkezésre álló forrásból megvalósíthatók és utána közösségi tervezni.

A költségvetési kiadások egyik jelentős tétele az intézmények fenntartása, miközben az állami támogatás mindegyiknél nőtt, az önkormányzati hozzájárulás majdnem mindenhol csökken. A Gondozási Központnál 22%k-al nőtt az önkormányzati támogatás, a Ferenczy Múzeum esetében pedig az előző évi eredeti előirányzathoz képest 132%-os a növekedés, de ha a tényleges tavalyi támogatáshoz, a 227 mFt-hoz viszonyítjuk az idei 187 mFt-ot, akkor már itt is csökkenést látunk. Mindenesetre az intézmények költségvetése egyensúlyt mutat és az előző évhez képest a szolgáltatások szinten tartása biztosított. A Szentendrei Rendészeti Igazgatóságnál a 19%-os önkormányzati támogatás csökkenés a közterület felügyeleti és rendészeti munka színvonalát, hatását sajnos csökkenteni fogja.

Sajnos a város közszolgáltatásai esetében már nem ilyen megnyugtató a kép. A Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt az önkormányzat legnagyobb cége, mely a közszolgáltatásokat túlnyomó részét végzi.

A költségvetés legnagyobb hiányossága, hogy a VSZ NZrt-vel egyáltalán nem foglalkozik, miközben a többi városi cég problémáit, helyzetét külön részben taglalja. Az 5 gazdasági társaság összesen 1 milliárd 257 mFt-ot kap a közszolgáltatások illetve a működés fenntartására és ebből 71%-ot a 892.6 mFt-ot a VSZ NZrt. Az előző évhez képest 203,4 mFt-al, vagyis 19%-al kevesebb forrásból kell megoldania a köztisztasági, a gyepmesteri szolgáltatások, a parkfenntartási, az útfenntartás, a téli útüzemeltetési, a közterület fenntartási, a vízkárelhárítási és mobil gát üzemeltetési, és ingatlan-fenntartási és -üzemeltetési közszolgáltatási feladatait. Könnyen belátható, hogy messze nem igaz az az a költségvetésben megjelenő állítás, hogy a közszolgáltatások megfelelő színvonalának megőrzése prioritás. Sajnos jelentős színvonal romlással kell számolnunk a VSZ által végzett közszolgáltatásoknál.

VSZ NZrt üzleti terve szerint a közszolgáltatásokra ez évben biztosított források a 2018 évi kompenzációs támogatáshoz képest reálértéken 41%-kal csökkennek. Mit is jelent ez ténylegesen?

Az útfenntartási feladatok közül a kátyúzás mértéke 2019-ben 10839 nm, 2020-ban 9170 nm volt, míg idénre 5500 nm-re futja a feladat finanszírozás keretében. A földutak javítása estében 30628 nm illetve, 32583 nm helyett csak 15125 nm szerepel. Ezen két legfontosabb útfenntartási feladatra a költségvetés által nyújtott fedezet közel 50%-os visszaesést eredményez.

A parkfenntartás legnagyobb tétele a kaszálás, itt 2019-ben 2937 ezer nm, tavaly 1727 ezer nm szerepelt és idén tovább csökken 1700 ezer nm-re.

A közterület fenntartási feladatoknál szintén kirívó csökkenés látható, a buszvárók takarítására 2019-ben 721 munkaórát fordítottak, tavaly már csak 199-et és idén is csak 200-at terveznek. Az ingatlan fenntartás estében a tavalyi 121 mFt helyett idén csak 108 mFt áll rendelkezésre, mely az inflációt figyelembe véve közel 20%-os visszaesést jelent.

A VSZ NZrt működésének kockázat elemzése szerint jelentős műszaki kockázatok állnak fenn, gyakorlatilag minden üzletágra jellemző, hogy az eszközállomány elavult, a korábbi évek lassú, de mégis látható fejlesztései, beruházásai a szolgáltatás színvonalának és a működőképesség megőrzését lehetővé tették, tavaly azonban ez megállt és idén is azzal kell szembenézni, hogy a cég semmilyen fejlesztést, beruházást nem tervezhet, a közfeladat ellátására biztosított összeg fejlesztésre egyáltalán nem nyújt fedezetet. Külön ki kell emelni a távhőszolgáltatási divízió műszaki kockázatait, az elöregedett, korrodált csőhálózatot, és a tavaly elmaradt használati meleg vizet előállító kazán beszerzésének leállítását és a meglévő 40 éves kazánok állapotát, nyári üzemeltetésük kockázatát.

A társaság pénzügyi helyzetére jellemző, hogy a folyószámlahitel tavalyi 300 mFt-os összegét idén már 400 mFt-ra kellett növelni a likviditás fenntartása érdekében, miközben a nyitó pénzállomány -230,859 mFt-ról -355,851 Ft-ra nő az év végére. A likviditási problémákon túl az is látszik, hogy évek óta veszteséges a cég, idén -44 193 eFt eredmény várható, a tavalyi veszteség miatt 47 mFt pótbefizetést is kell idén fizetni az önkormányzatnak. A veszteséget idén is a hulladékgazdálkodási divízió veszteséges működése okozza, melynek várható eredménye -72,947 mFt.

A többi gazdasági társaság is elkészítette üzleti tervét és azok is a költségvetéssel egy időben kerültek benyújtásra.

A TDM Kft a legkisebb önkormányzati cég, az üzleti tervében 0 körüli eredmény várható csökkenő önkormányzati hozzájárulás mellett. A vendégház és a piac üzemeltetésből befolyó összeg fedezi a csökkenő támogatást, itt elmondható, hogy az ingatlan és a piac átadása jobb pénzügyi helyzetet teremtett.

Az Aquapalace Kft (V8 uszoda) az egyetlen társaság mely az előző évhez képest több támogatást kap, 24 mFt-tal, összesen 84 mFt-ot. A terv azzal számol, hogy májusban megnyithat az uszoda és szeptemberre eléri a korábbi forgalmát. A tavaly megbízott ügyvezető leváltásra került, neki még üzleti tervet sem sikerült készítenie, az új vezető által összeállított terv elég sötét képet fest a várható működési kockázatokról. Az előző évben semmilyen fejlesztés nem történt, idénre azonban 89 mFt terveztek, többek közt a biztonsági rendszer, a lift, a tűzjelző, a klíma, a szellőztető rendszer, a vízforgató rendszer, a szellőző ablakok, a világító rendszer felújítása szükséges. A cég vesztesége idén várhatóan 33 mFt lesz, de számolni kell az előző évi veszteség miatt 66,7 mFt pótbefizetéssel is.

A Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft 144 mFt támogatást kap a költségvetésből idén, mely 105 mFt-tal kevesebb, mint az előző évi tervszám a költségvetési előterjesztés szerint, azonban a cég üzleti tervében nem 250 mFt, hanem 163,7 mFt az előző évi tervszám, amely egyébként a tényleges tavalyi támogatással megegyezik, ehhez képest viszont csak 19,7 mFt-al kevesebb az idei támogatás. Az előző évet 11 mFt várható veszteséggel zárja cég, mely a jelenlegi válságos helyzetben érthető, idén pedig 0 közeli eredmény várható. A cég működése az elmaradó rendezvények, pályázati forrásokon túl nem hordoz jelentős pénzügyi kockázatot.

Összességében megállapítható, hogy a költségvetés számos bizonytalanságot hordoz magában mind bevételi, mind kiadási oldalon. A kitűzött célok sok esetben nem teljesíthetők, csak a kincstári optimizmus mondatja a szép ígéreteket. A VSZ NZrt. közszolgáltatási feladatainak ellátása során és a V8 uszoda működtetése kapcsán felmerülő kockázatok kezelése a költségvetés módosítását igényli. Erre lehetőséget nyújt a HIPA kieső része után várható kompenzációs összeg, de valójában újra felül kellene vizsgálni a kötelező és az önként vállalt feladatok arányát, mert a jelenlegi költségvetés a kötelező feladatok egyre romló színvonalú és egyre kockázatosabb végrehajtását teszi csak lehetővé.  

Kun Csaba

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Alapinformációk

This entry was posted on 2021/02/23 by in Egyéb.

Navigáció