Szentendrei Konzervatív Esték Klub

Szentendre 2021. évi költségvetési tervezetének áttekintése

Az idei költségvetési tervezetet összevetve a tavalyi tervezettel az összkép változatlanságot mutat. Ez jó hír is, hiszen azt jelenti, hogy a válság ellenére is a költségvetés mérete a tavalyival meg tud egyezni; rossz hír is annyiban, hogy a válság látható hatása, hogy a továbblépés lehetősége még nem tud megjelenni benne.

(Alábbi összegek ezer forintban értendők, mindösszesen tehát 8 410 769 000 Ft, azaz kb. 8,5 milliárd az összbevétel)

A válság előttivel lényegében azonos méretű a költségvetés, azzal együtt, hogy ebbe az önkormányzat már beleszámolja a gazdasági visszaesésből származó adóbevétel csökkenést, a vállalkozások iparűzési adócsökkentését, a turizmusnak köszönhető bevételek részleges hiányát, az elengedett bérleti és közterülethasználati díjakat. Hogy ennek ellenére a költségvetési mérlegfőösszeg változatlan marad a tavalyihoz képest, az nagyrészt az önkormányzati feladatellátás nagyobb állami támogatásának tudható be. Nem kis összeg a munkabérekre rakodó munkaadói terhek kormányzati csökkentése sem, ami minden vállalkozást és intézményt pozitívan érint, csak ennek köszönhetően az önkormányzati intézményrendszerben plusz 86 millió marad meg a tavalyi évhez képest.

Részletesebben is érdemes megnézni a változásokat, hiszen a főszámok mögött jelentős hangsúlyeltolódások láthatóak, melyek a válság okozta átrendeződés jelei.

Állami támogatások

A bevételi oldalon az látható, hogy az állami támogatás minden feladatsoron növekszik, átlagosan pedig 20%-kal több állami feladatellátási támogatásban részesül Szentendre Önkormányzata, mint a tavalyi tervezet során, pedig már tavaly is 20%-kal növelte az állam az önkormányzat támogatását. Azaz az önkormányzati választások óta már több mint 40%-kal kap többet a város az államtól az önkormányzati feladatok ellátására. Az idei emelés önmagában is kb. 400 millió forint. Az állami támogatásoknál kell megjeleníteni az évek óta működő települések közötti szolidaritási átcsoportosítást is. A szolidaritási átcsoportosítás oka az, hogy a kistelepüléseken élők a közeli nagyobb településeken költik el jövedelmük jelentős részét, míg ez fordítva nem igaz (pl. kevesen mennek Pilisszentlászlóra bevásárolni Szentendréről, a szegényebb régiókban ez hatványozottan érvényesül). Ezért országosan működik egyfajta szolidaritási átcsoportosítás, hogy a kistelepülések visszakapják egy részét a saját lakosaik máshol történő költéséből fakadó gazdasági potenciálnak. A szolidaritási átcsoportosítás is (melynek tavaly még beszámítás volt a neve) kedvezőbb az idei évre vonatkozóan, mely 111 millió forinttal több pénzt hagy az önkormányzatnál. Összesen nagyjából 2,5 milliárd forintról 3 milliárd forintra növekszik az állami támogatás ebben a válságos évben, mindez részletesen az alábbi táblázatban látható:

Adóbevételek

Az adóbevételekben a legjelentősebb változás az iparűzési adóbevételek csökkenése lesz, mely két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a gazdasági válság miatt kevesebb a vállalkozások bevétele és az ez alapján számítandó adóbefizetés is, másrészt az állam megfelezte a kis- és középvállalkozások adóját, mely kiesést jelent az önkormányzati bevételek szempontjából (egyben könnyebbség a város vállalkozóinak). Az adóteher csökkentés okán 468 millió forint kieséssel számol az önkormányzat. Viszont ezt a kiesést a kormányzat kompenzálni szándékozik, melynek azonban az összege még nem ismert. Amikor viszont befolyik majd a minél nagyobb összegű kompenzáció, az le nem kötött forrásként szabadon felhasználható lesz, amit érdemes lesz majd a feladatellátás fokozására költeni. Másik jelentős változás a tavalyi évtől a gépjárműadó állami bevétellé tétele, azaz ezzel már nem tud az önkormányzat gazdálkodni. Az idegenforgalmi adó a városban mindig is nagyon alacsony volt jelentősebb szálláshely hiányában, a covid hatására ez a kis bevétel még kisebbnek várható idén. Összesen az adóbevételek idén 32%-kal kisebb mértékben tervezettek, alább részletesen láthatóak:

Intézményi működés

Az intézmények működésére fordítható források szintén emelkedni tudnak az idei évben, 124 millió forinttal összesen 4,345 milliárd forintra emelkedik a forrásuk. Ugyan ez „csak” 3%-os emelkedés, de a válság évében ez is jó eredmény. Az intézményeknek 3 fő részből áll össze a forrása: Noha az önkormányzati támogatás 23%-kal, 319 millió forinttal csökken, de az állami támogatás 19%-kal, 400 millió forinttal növekszik, és az egyéb bevételek is növekednek:

Az egyes intézmények között vannak viszont jelentős különbségek. Összességében a Múzeum és a SZEI forrásai növekednek a legnagyobb arányban és összegben is, fejenként kb. 150 millió forinttal több jut rájuk; míg a Hivatal, az Óvodák és a Rendészet kevesebb forrásból gazdálkodhatnak. Az Óvodák tekintetében a csökkenés valószínűleg annak tudható be, hogy egy havi összegnek megfelelő év végi jutalommal az önkormányzat ebben az évben sehol sem számol, így az óvodáknál sem. A 2019-es évhez képest még így is 60 millió forinttal több jut bérekre, növekszik a tervezett létszám is. A Bölcsődét nem érinti forrásvesztés, sőt növekszik is a mérlegfőösszege.

A fent bemutatott állami támogatásnövekedés elsősorban a legfontosabbakat, a SZEI-t, az Óvodákat és a Bölcsődét érinti pozitívan és jelentősen nő a Hivatal állami támogatása is, de az összes többi intézmény állami támogatása is növekszik valamekkora mértékben. Az önkormányzat legjelentősebb mértékben a Múzeum támogatását növeli, de a Gondozási Központ és a SZEI támogatását is növeli valamelyest. Máshol viszont az önkormányzat már visszavesz, a két legnagyobb forrásmegvonásban az Óvodákat és a Hivatalt részesíti, utóbbira 38%-kal kisebb önkormányzati támogatás jut. Alább részletesen is láthatóak az intézmények költségvetési főszámai:

Gazdasági társaságok működésére fordított önkormányzati kiadások

Ahol az önkormányzatnak spórolnia kell a saját (hivatali) működésén felül, azok a saját cégei, melyek kiadásaira 200 millió forinttal kevesebbet is szán idén a költségvetés, mely 14%-os csökkenés. A TDM Kft. átvette a piac üzemeltetését, így annak bevételeiből is gazdálkodik, ezért könnyebben fenntarthatóvá vált; míg a Kulturális Kft. a rendezvények elmaradása miatt számolhat idén jelentősen, 42%-kal kevesebb kiadással. Az uszoda fenntartása szintén a bezárás miatt kevesebb bevétellel számol, ezért megnövekszik az önkormányzati fenntartási kiadások összege. A városfenntartási feladatokat ellátó VSZ Zrt. támogatása viszont 14%-kal, 158 millió forinttal csökken, mely az egyes általa végzett feladatellátásokban is tükröződik. Így itt megmutatkozik a pénzügyi problémák okozta nehézség, ha az év során az önkormányzat bevétele növekedni tud, akár az állami kompenzáció révén, érdemes lesz a VSZ Zrt.-t kiegészítésben részesíteni, bár remélhetőleg a közel 1 milliárd forint forrás elég lesz a legszükségesebb városfenntartási feladatokra.

Egyéb tényezők

A költségvetés/gazdálkodás további tényezői közé tartoznak a felhalmozási kiadások és bevételek, melyeket egymás alá téve az alábbi táblázat szemléltet. Látható, hogy az idei évben kisebb beruházás és felújítási kiadással számol az önkormányzat, az ingatlaneladás növekszik – a költségvetésben olvasható módon – ezzel kívánja az önkormányzat a csatornázási projekt önrészét fedezni. Az 1+1 program változatlanul folytatódik, a városrészi költségvetések választási ígérete kis, 10 körzetre számolva 5-5 millió forintos összegekkel indul el. Az egyéb kis kiadások lecsökkenek, az állami pályázati támogatások egy része pedig már megvalósult, a többi projekt forrása továbbra is az önkormányzat számláján van, többek között a csatornázási és a kerékpárút-építési projekteké.

Összegzés

A város idei költségvetése, ahogy a városi előterjesztésben olvasható: „a makrogazdasági válsághelyzetet tükrözi vissza. A Covid-19 járvány miatt a gazdasági előrejelzések zöme infláció növekedést, gazdasági visszaesést és költségvetési hiánynövekedést prognosztizál 2021-re. De, mint minden válság a mostani is magában hordozza a megújulás lehetőségét.” Örömteli, hogy a város költségvetése nem csökken az idén, hanem szinte azonos a tavalyi tervezettel, amikor még nyoma sem volt a válságnak. Az adóbevételek csökkenését ellentételezi, hogy az állam sokkal nagyobb mértékben támogatja az önkormányzati feladatellátást annak minden területén és csökkentek a közterhek. Vannak viszont olyan feladatok, amikre nagyon jó lenne további forrást bevonni, ezek elsősorban a VSZ Zrt. feladatinak támogatása. Remélhetőleg az állami kompenzáció révén lesz erre lehetőség. Kulturális célokra kb. 361 millió saját forrás elköltése tervezett, lehet, hogy itt rejlenek még átstrukturálási lehetőségek.

A városnak nincsen adóssága a folyószámlahitelen felül és a folyószámláján jelentős összeg található, így a gazdálkodás stabilan folytatható. A tavalyi iparűzési adóelőlegfeltöltés eltörlésének köszönhetően az önkormányzat bankszámlájára idén fog befolyni az az összeg, amit az önkormányzat jelenleg meglehetősen kis összeggel tervez a bevételi oldalon. Ha tehát a a vártnál nagyobb összeg fog befolyni, az javítani fogja a 2021. évi gazdálkodás mozgásterét.

Érdemes még a város általános gazdaságáról, a beruházások fontosságáról is szólni, bár ez nem a költségvetés része. A város vagyonelemei, infrastruktúrája tekintetében az önkormányzat ugyan tavaly a turisztikai/rekreációs célú hídépítést megakasztotta, az új irodaház projektjével együtt, érdemes volna a jövőben a beruházásokat inkább támogatni, hiszen a beruházások nem csak a helyi közvetlen bevételeket növelik, de tovagyűrűző hatásukra a város fejlődik, közvetett bevételek képződnek, munkahelyek jönnek létre, javul az élhetőség. Ezért fontos a csatornaberuházás és a kerékpárútfejlesztés mihamarabbi megvalósítása. Talán a kerékpárhíd és irodafejlesztés is egyszer még megvalósul. Állami forrásból zajlik a Skanzen fejlesztése, az izbégi iskola bővítése, előkészítés alatt van a HÉV teljes átépítése és megújítása, illetve a teljes 11-es út újjáépítése és a volt orosz laktanya kármentesítése is. Ezek több tízmilliárd forintnyi összegből valósulnak meg vagy fognak megvalósulni, és mind a város évtizedes problémáit fogják kezelni, így ebben a tekintetben a város jó úton halad. Emellett a helyi vállalkozások fejlesztése, új vállalkozások megtelepedésének elősegítése lenne még fontos városi feladat.

One comment on “Szentendre 2021. évi költségvetési tervezetének áttekintése

  1. Visszajelzés: A szentendrei önkormányzat 2021. évre vonatkozó költségvetési tervezete | Szentendrei Konzervatív Esték Klub

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Alapinformációk

This entry was posted on 2021/02/19 by in Előadások.

Navigáció

%d blogger ezt szereti: