Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úr előadására megtöltöttük a PMK színháztermét. Rendkívül izgalmas előadást hallhattunk a migrációs kihívás kapcsán, külön kitérve annak gazdasági vonatkozásaira. Köszönjük szépen mindenkinek a részvételt! És az üzenet egyértelmű, el kell utasítani az erőszakos migrációt, a kvótát, el kell menni a népszavazásra és “nem” szavazatra buzdítunk mindenkit!

„A segítséget vigyék oda, ne a bajt hozzák ide!”

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a migránsválság társadalmi, gazdasági összefüggéseiről tartott előadást szeptember 21-én a Pest Megyei Könyvtárban, telt ház előtt. A megjelenteket Verseghi-Nagy Miklós polgármester és Hadházy Sándor országgyűlési képviselő köszöntötte, és mindketten a kérdés fontosságára hívták fel a figyelmet, mert most hazánk jövőjéről van szó, arról, hogy gyerekeink, unokáink milyen társadalomban éljenek.

Újkori népvándorlás

Varga Mihály miniszter szerint az elmúlt hónapok központi témája, hogy mit kezdjünk ezzel a váratlan, vagy talán nem is annyira váratlan helyzettel, ami a migránsok beözönlésével alakult ki. Ez a folyamat tulajdonképpen egy újkori népvándorlás kezdete, amellyel korábban nem találkoztunk, mert legfeljebb 500 évenként fordul elő ilyen a történelemben. A világ egyes országai túlnépesedtek, és az utánpótlás szinte korlátlan: 30-35 millióra becsülik azt a népességszámot, amely indulásra kész. Minden szakértő egyetért abban, hogy hamarosan újabb erőteljes hullámra kell számítanunk, ennek csak az ideje kérdéses.

Brüsszel válasza

Varga Mihály szerint Brüsszelnek három válasza van a kihívásra. Azt mondják, hogy Európa befogadó, jöjjön, aki akar, tárt karokkal várjuk őket. A következő öt évben 93 milliárd eurót akarnak fordítani az ideérkezők integrálására. A merkeli válasz az, hogy szétosztjuk őket. Mindenki tudja, hogy a pár ezer hazánkba telepített migráns csak az első fecske, és várható, hogy számuk 50 ezerre nő, mert ennyien regisztráltak nálunk. Amelyik ország pedig nem veszi át a kötelezően előírt létszámot, 250 ezer eurót kell fizetnie fejenként. S mindezt tetézi a családegyesítés szabálya: a befogadott migránsokat követheti a család, ami plusz 6-7 embert jelent.

Magyarország válasza

Orbán Viktor az első kormányfő Európában, aki felhívta a figyelmet a migráció veszélyeire. Hazánk felemelte a szavát az ellen, hogy Brüsszel megkerülte a nemzeti parlamenteket. Az állam nem akar többet költeni a migránsokra, mint saját állampolgáraira.

Az EU két alapvető dolgot ígért: biztonságot és gazdasági jólétet. Ma már nincs európai válasz a biztonsági kihívásokra, és az EU nem tudott egységes gazdasági tömbbé válni, ami világosan kiderült a 2008-as válságnál is.

Brüsszelben azt mondják, hogy munkaerőre van szükség. Varga Mihály szerint valóban vannak hiányszakmák, üres álláshelyek, de ez azért hamis érv, mert a bevándorlók döntő többsége képzetlen, 70%-uk analfabéta, s ma már vannak tapasztalataink arról, hogy második-harmadik generációs bevándorlók nem tudnak integrálódni. 22 millió munkanélküli van Európában, s vétek, ha ezt a problémát külföldiekkel akarjuk megoldani. Sokkal célszerűbb átképzésekkel segíteni a helyieket, hogy el tudjanak elhelyezkedni, és betöltsék a hiányszakmákat.

Hazánk javaslata – Orbán Viktor szavaival –, hogy a segítséget vigyék oda, ne a bajt hozzák ide. A kormány szerint támogatni kell a válság sújtotta térséget, célzott támogatást kell számukra adni, és erkölcsi kötelességünk az ott élő keresztényeket támogatni.

Költségvetési és biztonságpolitikai következmények

A bizonytalanságnak ára van, mondta Varga Mihály, a tőke rögtön reagál mindenre, mert biztonságos térségben akarnak befektetni. Sok pénzbe kerül a védekezés, az ideérkezők ellátása: 2016-ban százmilliárd forintot költöttünk az ilyen jellegű kiadásokra, amelyhez Brüsszel eddig mindössze ötmilliárddal járult hozzá.

A nyugat-európai országokban már több száz „no go”-zóna jött létre, ahova a rendőrök, mentősök nem mernek bemenni. Itt párhuzamos társadalmak alakultak ki, és az ott élők nem kérnek a befogadó ország rendszeréből.

A kormány véleménye, hogy kényszerbetelepítés helyett határvédelemre van szükség. Magyarország az egyetlen, amelyik komolyan vette a schengeni egyezményt. A déli határzár működik, és szerencsére a V4 országok is hasonlóan gondolkodnak.

„Minél nagyobb a részvétel, annál erősebb üzenetet küldünk Brüsszelbe, és annál nagyobb felhatalmazást kap a kormány az ország megvédésére. Az EU elvesztette normális önvédekező képességét, a felelőtlen jóság állapotába került. Túl nagy a tét, ne kockáztassunk” – zárta előadását a miniszter.